Jelenlegi hely

A kisgyermek energia- és tápanyagszükséglete 1 éves korig

Sok szülőben felmerül a kérdés: eleget eszik/nem eszik túl sokat a gyermekem? Nem túl sok/nem túl kevés az energiabevitel? Sokszor elveszünk az útvesztőben.

Ebben szeretne a szülőknek segítséget nyújtani a babykitchen.blog.hu, bemutatva a gyermek energiaszükségletét a különböző életkorokban, az adott életszakaszra jellemző táplálkozási kívánalmakat, kitérve arra is, hogy milyen étrendi változtatásokkal kell számolnunk laktózintolerancia és/vagy fruktóz malabszorpció esetén.

Az egy éves korig tartó időszak

A gyermek egy éves koráig tartó időszakában a fejlődés igen jelentős. A csecsemő súlya ezen időszak alatt a háromszorosára növekszik, aminek egyik feltétele a megfelelő energiaszükséglet biztosítása a csecsemő számára. Ebben az esetben, mint a későbbi életkorok során is jelentős szempont, hogy a csecsemő fejlődésének üteme egyenletes képet mutasson. Ebből kifolyólag a Csecsemő- és Gyermekgyógyászati Szakmai Kollégium hat hónapos korig a kizárólagos anyatejes táplálást javasolja, mellyel biztosíthatóvá válik a csecsemő fejlődésének megfelelő üteme. Ez azzal is magyarázható, hogy az anyatej megfelelő arányban tartalmazza azokat a tápanyagokat, melyek megfelelnek a csecsemő számára.

A korosztály energiaszükségletét pontos adatok szerint 80-120 kcal/testtömegkilogramm/nap között határozták meg. Az első hat hónapban a megadott energiaérték felső határát célozzuk meg, majd a következő hat hónapban a fejlődés intenzitása lelassul, így elegendő az ezen határérték alsó határának a biztosítása. Kizárólagos anyatejes táplálás mellett az energiaszükségletet nem szükségszerű számolni, hiszen az előzőekben említett módon történő megfelelő táplálás esetén, ez fedezi a csecsemő energiaigényét. Fontos azonban azt tudnunk, hogy mennyi az a tejmennyiség, ami ezt az igényt képes kielégíteni. Anyatejes táplálás esetén otthon is könnyedén kiszámolható a következő ajánlás: 120-150 ml anyatej mennyiséget kell biztosítani a csecsemő egy testtömegkilogramm/nap- ra vonatkoztatva, így a fent említett energiaérték könnyedén biztosíthatóvá válik.

Az anyatejes táplálás egyik kiemelendő előnyeként említeném azt a tényt, melyet számos kutatás során bizonyítottak, hogy az anyatejben lévő vas mennyiségének majdnem 50%-a képes felszívódni. A csecsemő nem megfelelő vas ellátottsága az értelmi fejlődésben okozhat zavart.

Abban az esetben, ha nincs elegendő anyatej, csecsemőtápszerrel javasolt az etetés megvalósítása.

Mikor és hogyan kezdjük a hozzátáplálást?

Az anyatejes táplálást nem szükségszerű megszüntetnünk a gyermek egy éves koráig. A kizárólagos anyatejes táplálás után, 6 hónapos kortól elkezdjük a hozzátáplálást gyümölcsök zöldségek présnedvével, majd ezek pürésített változatával. A gyümölcs és zöldségpépek bevezetése után a főzelékek bevezetése javasolt. Kezdetben hígabb állagú főzelékeket ajánlanak, majd később ezek lehetnek sűrűbb állagúak is. Az elkészített főzelékeket ezen ételek bevezetése után húspépekkel egészíthetjük ki, melyek a megfelelő fehérje biztosítása érdekében javasoltak. A gluténtartalmú cereáliák (búza, rosz, árpa, zab) bevezetésének ajánlása az elmúlt években megváltozott: az eddigi ajánlás a cereáliák féléves kor utáni bevezetést javasolta, addig az ajánlás ma már a 4, illetve 6 hónapos kor közötti időszakot, mint kívánalmat nevezi meg a gluténtartalmú élelmiszerek bevezetésének.

Tej, méz, tojás, de mikor?

Az előzőekben említett egy – egy új étel bevezetése között célszerű egy-két napos szünetet tartani, hogy megfigyeljük, az adott étel nem okoz-e panaszt gyermekünk számára. Néhány élelmiszert szeretnék említeni, melyek bevezetése meghatározott időszakhoz kötött. Néhány példát említenék:

  1. Méz: bevezetése a korosztály esetében egy éves kor alatt nem ajánlott.
  2. Tojásfehérje: adása szintén egy éves kor alatt nem ajánlható.
  3. Tojássárgája: 8. hónaptól bevezethető.
  4. Eper: 12. hónapos kortól vezethető be.
  5. Tehéntej: bevezetését egy éves kor alatt szintén nem javasolják jelentős allergizáló hatása miatt.

 

Primer laktózintolerancia, veleszületett laktáz elégtelenség

A laktózintolerancia (tejcukorérzékenység) nem túl gyakori formája a primer laktózintolerancia (veleszületett forma) fennállása esetén az etetés anyatejes táplálással nem valósítható meg. Ebben az esetben szükséges a megfelelő anyatej helyettesítő tápszer választása.

Az elsődleges (veleszületett) laktózérzékenység csecsemőkorban igen ritkán okoz az ötödik életév előtt bárminemű tünetet, azonban a későbbi időszakban jellemző tünetek jelentkeznek. Ez az állapot nem egyenlő a veleszületett laktáz elégtelenséggel, hiszen ez az állapot igen súlyos tüneteket okoz már csecsemőkorban is. Ebben az esetben gyermekorvossal és dietetikussal konzultálva szükséges a megfelelő tápszer és a későbbi táplálás kiválasztása a gyermek számára.

 

Fruktóz malabszorpció (gyümölcscukorérzékenység)

A fruktóz malabszorpció a fruktóz felszívódási zavarát jelenti. Jellemzően nagyobb mennyiségű gyümölcscukor elfogyasztása következtében haspuffadás, hasi görcsök jelentkeznek. Ezért nagyon fontos, hogy leválasztás során megfigyeljük az egyes ételek bevezetése utáni esetlegesen fennálló tüneteket. A leválasztás során az ételek bevezetését érdemes zöldség présnedvekkel, ezek pürésített változatával kezdeni, majd fokozatosan emelni a gyümölcscukor mennyiségét, fokozatosan haladva a magasabb fruktóztartalmú gyümölcsök bevezetése felé. (ld. fruktózegyenértéktáblázat - a szerk.) Kezdetben a leválasztás során ügyeljünk a kis adagokra, 1-2 kávéskanál mennyiséggel érdemes kezdeni az új ételek bevezetését. Ha gyermekünknél panasz jelentkezne egy-egy új étel bevezetése után, konzultáljunk háziorvosunkkal és dietetikusunkkal.

 

Szerző: Juhász Flóra dietetikus

 

Forrás: babykitchen. blog.hu

Imami: minden egy helyen, amire egy szülőnek szüksége lehet!

Ne maradj le a helyi családi programokról, hírekről, információkról!
Iratkozz fel hírlevelünkre!

Neked ajánljuk!

Minden gyereknek jár a mese

Minden gyereknek jár a mese

...a lét nagy kérdéseire sokszor találhatunk válaszokat gyógyító, segítő, terápiás mesékben is. A mese tehát nagyon fontos szerepet játszik az életünkben: adjuk meg a módját a gyerekkori mesélésnek és engedjük, hogy felnőttként is elkísérjen bennünket a varázsa, ameddig csak lehet. Pszichológus szakértő gyűjti csokorba gondolatait arról, hogy miért meséljünk, mikor milyen mesére lehet szüksége a gyerekeknek, oviskortól kamaszkorig egyaránt.
Hogyan neveljünk magabiztosabb gyerekeket? - 10 hasznos lépés

Hogyan neveljünk magabiztosabb gyerekeket? - 10 hasznos lépés

Gyorsan változó világunkban, ahol a gyerekekre nap mint nap számos kihívás vár és könnyen elfoghatja őket a bizonytalanság érzése, az önbizalom az egyik legnagyobb ajándék, amit egy szülő adhat.
Kapcsoljunk ki: a feltöltődést elősegítő tippek kamaszokkal!

Kapcsoljunk ki: a feltöltődést elősegítő tippek kamaszokkal!

Itt a tavasz, vele együtt az egyre több időt is töltünk a szabadban.  Szülőként komoly kihívás, hogy a kamasz gyerkőcök is valóban élvezzék a kinti tartózkodást, és ne állandóan a mobiljukat akarják nyomogatni.
Aludj jól: tippek a pihentető alváshoz!

Aludj jól: tippek a pihentető alváshoz!

Az alvás kulcsfontosságú a test-lelki egészségünk szempontjából. Mégis sokan úgy vélik, hogy nincs szükségük túl sok alvásra.

Partnereink

Ugrás az oldal tetejére